Fotós tippek: A fehéregyensúly definíciója és a beállításai

Az emberi szem lenyűgöző dinamikatartományt ér el, automatikusan alkalmazkodik a fényviszonyokhoz, így nagyon erős fényben és borús helyeken is képesek vagyunk látni.

Sajnos a digitális fényképezőgépek nem ilyen összetettek. Úgy rögzítik a jelenetet, ahogyan érzékelik, a korlátaikon belül. Ezért trükkös fényviszonyok esetén a fehéregyensúlyt úgy kell beállítanunk, hogy a kívánt eredményt biztosítsuk. Néha ezért kell megmondanunk a fényképezőgépnek a jelenetre eső fény színhőmérsékletét is. 

Mit jelent ez? Egyszerűbben fogalmazva, a fény a három alapszínből - vörös, zöld és kék - áll. Elméletileg mindhárom szín azonos intenzitása fehér fényt eredményez, de a gyakorlatban ezek a színek különböző arányban vannak jelen a különböző forrásokból származó fényben. Például a volfrámszálas lámpák több vörös színt bocsátanak ki, mint a fénycsövek, amelyek zöldebb fényt keltenek. A természetes fény is változik a körülmények függvényében, így a színek napnyugtakor melegebbnek (több vörös), délben pedig hűvösebbnek (több kék) tűnnek. A színeknek ezt a változó arányát a színhőmérsékletként lehet kifejezni, amelyet a Kelvin-skálán mérnek.

Ha a RAW formátumtól eltérő formátumban fotózol (JPG), - Ajánlom figyelmedbe a Raw vagy JPG cikkünket -  a fényképezőgép utólagosan feldolgozza a képet, hogy a lehető legpontosabbá tegye a jelenet színeit. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A jelenetre eső fény színhőmérséklete befolyásolja azt, ahogyan a kamera látja a színeket, és az agyunkkal ellentétben nem korrigálja azt automatikusan. Például korrekció nélkül a volfrámfényben fényképezett fehér fal nagyon sárgának, fluoreszkáló fényben pedig nagyon zöldnek fog tűnni. Ezért van minden digitális fényképezőgépen lehetőség a fehéregyensúly beállítására a környezeti fényviszonyoknak megfelelően. Ha RAW-fájlokat készítesz, akkor az utólagos feldolgozás során teljes mértékben kontrollálhatod a színeket, így a fehéregyensúlynak az expozíció készítésekor nem kell aggasztania, bár hasznos lehet, ha a dolgokat a végleges képhez közelíted. Ha pedig a tökéletesre törekszel és kevés utómunkát szeretnél, akkor fotózás pillanatában figyelj oda erre. Ezzel megkönnyíted a saját dolgod.

Mit jelentenek a fehéregyensúly-beállítások?

A fényképezőgépek többféle fehéregyensúly-beállítással rendelkeznek, és ezek kiválasztása attól függ, hogy milyen fényviszonyok között készítesz felvételeket.

Automatikus fehéregyensúly

Ezt a beállítást alapértelmezettként használhatod a legtöbb általános fényviszony mellett. Az automatikus fehéregyensúly úgy működik, hogy kiértékeli a jelenetet, és eldönti, hogy melyik a legmegfelelőbb fehér pont benne. A beállítás meglehetősen jól működik, ha a környezeti fény színhőmérséklete a kb. 3000-7000K közötti tartományba esik. Ha azonban a képen túl sok az egyik szín, vagy ha nincs tényleges fehér szín, amelyet a mérő referenciaértékként használhatna, a rendszert megtévesztheti, és a kép színárnyalatos lesz.

Érdekesség, hogy a 2016-ban a Canon az automatikus fehéregyensúly két változatát vezette be: Ambience Priority (Környezeti prioritás) és White Priority (Fehér prioritás). Az Ambience Priority az alapértelmezett, és a korábbi Canon fényképezőgépekben használt AWB módszer. Akkor hasznos, ha meg akarod őrizni a mesterséges megvilágítás melegségét. Fehér prioritás módban azonban a fényképezőgép megpróbálja eltávolítani a meleg árnyalatot a képből, hogy a fehér szín tiszta fehér legyen.

Daylight

Ezt a beállítást akkor használd, ha erős napsütésben készít felvételeket. Ezt a beállítást körülbelül 5200 K színhőmérsékletre tervezték, ami valójában valamivel hűvösebb, mint a déli napfény. Azonban még akkor is, ha valójában ritkán fényképezel délben, ez a beállítás a nap nagy részében jól működik.

Shade

Értelemszerűen, árnyékos helyen alkalmazd. Bár az árnyékos területeket hidegebbnek (kékebbnek) érzékeljük, a Kelvin skála működése alapján a színhőmérséklet valójában magasabb, általában 7000K körül van. Ez a beállítás inkább a gyengén árnyékos területekhez, mint a nagyon erős árnyékhoz alkalmas.

Cloudy

Ez körülbelül 6000K színhőmérsékletet állít be. A legjobb olyan napokon használni, amikor a nap a felhők mögött van, nagyon egyenletes és szórt fényt biztosít, de egy kicsit melegebb, mint az Shade.

Wolfram

A mesterséges világítás első beállítása, amely körülbelül 3200 K színhőmérsékletet jelent, és a legtöbb wolfrámlámpa számára alkalmas, amelyek általában sárgás fényt bocsátanak ki.

Fluorescent tube (fénycső)

A második mesterséges fény beállítása körülbelül 4000K-ra van kalibrálva, ami a fénycsövek színhőmérsékletének felel meg. A fénycsövekkel az a probléma, hogy többféle típus létezik, amelyek mindegyike más-más színhőmérsékletű, és idővel változnak is, fokozatosan változtatva az általuk kibocsátott fény színhőmérsékletét, így ez a beállítás nem minden esetben ad tökéletes eredményt. A villódzásmentes funkció ilyen esetekben hasznos.

Flash

Beépített vakuval vagy Speedlites vakuval történő használatra. A vaku nagyon fehér fény, színhőmérséklete körülbelül 6000K, bár ez finomhangolható, ha színátviteli funkcióval rendelkező Speedlite-ot használ. 

Fontos megjegyezni végezetül, hogy ezek a beállítások még mindig a fényképezőgép számításaitól függenek a helyes színegyensúly elérése érdekében...

Írta: Háfra Zsolt

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: