A szimmetria ereje a fotográfiában

Ebben a cikkben írok a szimmetria különböző típusairól és arról, hogyan használhatod őket a saját munkádban. Hogy egyértelmű legyen, nem kell a szimmetriát előtérbe helyezned; inkább arról van szó, hogy szem előtt kell tartanod, és céltudatos döntéseket kell hoznod arról, hogy használod-e vagy sem. Egy szimmetrikus kép eredendően kiegyensúlyozottnak tűnik, és ez a béke és nyugalom érzetét keltheti, amit nagyszerűen ki lehet használni. Másrészt egy gondosan megtervezett aszimmetrikus kép feszültséget vagy nyugtalanságot kelthet, ami segíthet drámaiságot kölcsönözni egy felvételnek, ami hasznos lehet például egy közeledő vihar vagy egy impozáns hegy esetében.

Na, de mi is a szimmetria?

A szimmetriát a képalkotásban leginkább úgy lehet definiálni, hogy valaminek két vagy több egyező fele van. Tehát húzol egy képzeletbeli vonalat és lényegében a két oldal tükörképe egymásnak. 

A legnyilvánvalóbb a vízszintes szimmetria, amely legegyszerűbben tükröződéssel valósítható meg egy tó mellett vagy akár kisebb léptékben gondolkodva egy tócsában. A lényeg, hogy alacsony szögből kell fotózni, tehát a lehető legközelebb a víztükörhöz.

A függőleges tükröződésre már kicsit nehezebb példát találni a természetben, az ember alkotta épületekben, hidakban hamarabb felfedezhető. Például egy hídon, vagy épületek esetében középre kell helyezni a témát és kész is. Különleges esetben a kettő egyszerre is megörökíthető.

A szimmetria ellentéte az aszimmetria, utóbbit könnyebben találni ebben a kaotikus világban, ugyanakkor nehezebb lenyűgöző képet komponálni. Ha viszont sikerül, akkor látványos.

Ha pedig valaki igazán szeretne látványosat alkotni, akkor egy szimmetrikus téma, aszimmetrikusként tálalva igazán különleges élményt ad.  Erre a legegyszerűbb, ha egy úttestet fotózunk a felezővonalnál lehetőleg alacsonyról. Ennek szimmetriája és a mellette futó táj aszimmetriája lehengerlő összképet tud nyújtani.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: