Hogyan határozzuk meg a zászlóshajó kamera fogalmát?

Azzal kezdem, hogy ez egy olyan nyitott kérdés, amelyre nincs objektív válasz. Tehát, ha azt gondolva olvasod ezt, hogy azt hiszed, a végleges magyarázatot fogom nyújtani arra, hogy mi teszi a zászlóshajót, azzá, ami  akkor lehet, hogy egy kicsit csalódni fogsz.. Inkább csak magáról a fogalomról szeretnék beszélni, megnyitni a vitát, és meghallgatni, hogy mit mondasz a kommentszekcióban.

Azért foglalkoztat ez a kérdés, mert az utóbbi években lehetőségem nyílt kipróbálni több gyártó kiváló zászlóshajó fényképezőgépét, többek között a Canon EOS R1-et is. Az tesztet a linkre kattintva olvashatod. Ez egy erős eszköz, amely jól szolgálja a célpiacát. De az elmúlt közel 5 év alatt, mióta a teszt rovatot vezetem a Nikon zászlóshajójával, a Z9-cel is fotóztam. És bár még csak nem is akarok a kommentekben felfordulást kelteni azzal, hogy pártot választok, a két fényképezőgép hasonlóságai és különbségei fejtörést okoztak. Egyáltalán mi az a „zászlóshajó” kamera? Hogyan változott ez a kifejezés az idők során? Egyáltalán releváns még mindig?

Az általam tesztelt R1 zászlóshajó legfeljebb 24 MP-es, de a nyers fájlok sorozatfelvételi sebességét tekintve a leggyorsabb fényképezőgép a kategóriájában, és forradalmi autofókusz-rendszerrel rendelkezik. A Canon R5 II ott helyezkedik el, ahol a D850 ült a Nikon DSLR-kínálatában - egy kicsit kevésbé robusztus, mint az R1, de kétszer annyi megapixeles. 

A Nikon a másik irányba ment. A tükör nélküli termékcsaládjuk esetében úgy döntöttek, hogy a „zászlóshajó” Z9-nek 45,7 megapixelt adnak ahelyett, hogy 24 MP-ben maximálták volna. A Nikon Z8 bejelentésekor az is 45,7 MP-es volt. Tehát, eltérően a DSLR napokban alkalmazott megközelítésüktől, a tükör nélküli világban a Nikon kínálatában az 1. és a 2. helyezett között nem a megapixelek jelentették a különbséget. Valójában mindkét fényképezőgép ugyanazt az egymásra épített érzékelőt, ugyanazt az autofókuszrendszert használta, és számos azonos funkciót tartalmazott. Olyannyira, hogy néhány vásárló elgondolkodott azon, hogy miért is vennének egy Z9-et a Z8 helyett, eltekintve a fotóriporterek számára nyújtott előnyöktől, mint például az Ethernet-port a masszívabb váz és a nagyobb akkumulátor.

Akkor viszont mi a helyzet a Sony-val? Az ő „zászlóshajójuk”, a Sony Alpha 1 II, még csak beépített akkumulátor markolattal sem rendelkezik. A zászlóshajójukat inkább az autofókusz és a sorozatfelvételi sebesség alapján próbálták megkülönböztetni a termékcsalád többi tagjától, mint a fizikai felépítés és az ergonómia alapján. Szóval így definiáljuk a zászlóshajót? 

Azt hiszem, ez a kérdés a tükör nélküli korszakban csak még zavarba ejtőbbé vált. Mint mondtam, a Z9 és a Z8 lényegében azonosak, kivéve az ergonómiát és az építési minőséget. Ez változhat, ahogy a Nikon továbbra is kiváló firmware-frissítéseket dob ki, amelyek egyre jobbá és jobbá teszik a Z9-et. De például, ha annak idején mindig az autofókusz sebessége miatt vetted a D5/D6 fényképezőgépeket, akkor a Z8 most már tökéletesen képes lépést tartani a Z9-cel ebben a kategóriában. 

Még nem lőttem a Sony zászlóshajójával, így nem fogok ítéletet mondani első kézből származó tapasztalatok alapján. Hallottam azonban, hogy a Sony nem mindig törekszik arra, hogy a legújabb funkciókat firmware-en keresztül hozzáadja a zászlóshajókhoz. Ehelyett új technológiát adnak ki új testekben, de ez a technológia nem mindig kerül be a piacon lévő zászlóshajókba. 

Aztán ott van a Canon, aki felelős azért, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerült bennem. Azzal, hogy a hagyományos pályát követve több sebességgel és kevesebb megapixellel adják ki a zászlóshajóikat, az R1 és az R5 II között sokkal élesebb a határvonal, mint a Z9 és a Z8 között. Ezzel lehetővé tették, hogy a fényképezőgép elképesztő sebességelőnyökkel rendelkezzen a konkurenciával szemben. Ez azonban korlátozza azokat a felhasználókat is, akik esetleg pusztán a megapixelszám alapján vásárolnák meg az R1-et. Ami miatt félelmetes, az az, hogy kifejezetten erre a célra készült...

A tükör nélküli korszakban annyi minden történik magában az érzékelőben, hogy még az egyes márkák 800 000 Ft-os vázai is olyan gyorsak, mint a DSLR zászlóshajók voltak korábban. Talán éppen ezért a sokoldalúság határozza meg a modern zászlóshajót. 

Természetesen a különböző típusú fotósoknak különböző típusú igényeik és felhasználási területeik lesznek. Így a „legjobb” fényképezőgép mindegyikük számára teljesen más lehet. Tehát nem igazán tudjuk meghatározni a „zászlóshajót”, mint a legjobbat, mert ez különböző embereknek különböző dolgokat jelent.

Szóval, ki tudja? Lehet, hogy az autofókusz sebessége és a sorozatfelvételi sebesség kellene, hogy legyen a zászlóshajó-státusz mérőszáma. De várjunk csak, ez azt jelentené, hogy a Z8 és a Z9 is zászlóshajó. A fenébe is, a 24 MP, még egy Nikon Z6 III is átkozottul gyors ahhoz képest, ami néhány évvel ezelőtt elérhető volt. Vagy, lehet, hogy ehhez egy beépített markolatra van szükség. De ez azt jelentené, hogy a Sony-nak egyáltalán nincs is zászlóshajója. De függetlenül a választott márkától, úgy tűnik, mintha a fényképezőgépek vonalában az árpontok közötti különbség szorosabb lenne, mint valaha. Ez természetesen jó dolog. Azt jelenti, hogy olyan világban élünk, ahol sokkal kevesebbért kaphatunk egy csodálatos, zászlóshajó feladatokat ellátó „professzionális” kamerát, mint korábban. Ez egy win-win helyzet a fogyasztók számára. Csak a „zászlóshajó” kamera tényleges meghatározását teszi még nehezebbé.

Mit gondolsz? Hogyan definiálnád a „zászlóshajót”? Van egy konkrét mérőszám, amit keresel?

Írta: Háfra Zsolt 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: