Mi a különbség a fényképezőgép-zárszerkezetek között?

A fényképezőgép zárjának egyetlen feladata van: gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő mennyiségű fény jusson az érzékelőhöz. Ezt többféleképpen is el lehet érni. Régebben valamilyen rendszerrel, amely kinyílt és újra bezáródott. A digitális korszakban ez többféleképpen is megvalósítható. Vessünk hát egy pillantást a különböző fényképezőgép-zártípusokra.

A mechanikus redőny

A mechanikus zárral alapvetően kétféleképpen lehet elérni az expozíciós időt. Az első a lapzár; a második a fókuszsíkzár.

A lapzár

Valószínűleg ez a legrégebbi típusú zár. Az objektívben található, ugyanazon a helyen, mint a rekesznyílás. A redőny középen a külső perem felé és hátrafelé nyílik. A nyílás szélessége a rekesz, a nyitási idő pedig az expozíciós idő. Ennek a konstrukciónak a hátulütője, hogy nem lehet rendkívül gyors záridőt elérni. Mivel a rekesznyílással azonos helyen helyezkedik el, a lapzár mindig magába az objektívbe van beépítve. Ez a legideálisabb pozíció egy optikai rendszer számára. Minden rendelkezésre álló záridővel lehetővé teszi a vakufotózást. Talán még fontosabb, hogy nem hajlamos a gördülő zár effektusra. A cserélhető objektíves fényképezőgépeknél minden objektívhez szükség van egy lapzárra. Ez nagyobbá, nehezebbé és drágábbá teszi az objektíveket.

A fókuszsík zár

A fókuszsík zár a fényképezőgép belsejében található. Ezzel a rendszerrel az objektívek kisebbek és olcsóbbak. Két redőnnyel működik: az egyik kinyílik, a másik pedig utána záródik. Az érzékelő méretei miatt a zárfüggöny legrövidebb útja függőleges irányban halad. 

Egy bizonyos expozíciós időig az érzékelőt teljesen kiteszi a fény. Amikor a zársebesség gyorsabbá válik, a második redőny elkezd záródni, mielőtt az első redőny teljesen kinyílt volna. Ebben az esetben a nyílás egy kis réssé válik, amely az érzékelőt exponálja, felülről kezdve és alulról befejezve. Amikor vakut használunk az expozícióhoz, a kis rés nem engedi, hogy az érzékelő megkapja a rövid villanásnyi fényt. A vaku csak akkor teszi lehetővé a megfelelő expozíciót, ha az érzékelő teljesen ki van exponálva. A maximális zársebesség, amely teljesen exponálja az érzékelőt, a vaku szinkronizációs ideje. Ez a típusú zár nagyon gyors zársebességeket tesz lehetővé, akár 1/8 000 másodpercig. Ha azonban a redőny túl lassú, akkor a rettegett gördülő zár effektus lép fel. A tükörrel ellátott fényképezőgépeknél minden képen lesz elsötétítés is. A tükör nélküli fényképezőgépeknél azonban szintén van elsötétítés, mivel az első redőnyt be kell zárni, mielőtt az expozíció megtörténhet. A fókuszsík-zár redőnyei régebben szövetből készültek. Manapság merevebb anyagokat használnak, amelyek gyorsabb mozgási sebességet és ezáltal gyorsabb expozíciós időt tesznek lehetővé.

Az elektronikus zár

Az elektronikus zárnak már nincsenek mozgó alkatrészei. Ez lehetővé teszi a csendes fényképezést. Gyorsabb expozíciós idők is lehetségesek, akár 1/64 000 másodpercig vagy még tovább. Ezek a zárak a tükör nélküli fényképezőgépekre korlátozódnak. Háromféle elektronikus zár létezik: a normál elektronikus zár, az elektronikus első redőny és a globális zár.

Normál elektronikus zár

A normál elektronikus zár esetében az érzékelő adatainak kiolvasása soronként történik. Bár az expozíciós idő rendkívül gyors lehet, a kiolvasási idő a sávszélességre korlátozódik. Egyszerre csak ennyi információ rögzíthető. Ha a kiolvasás nem elég gyors, a gördülő zár effektus lép fel, és színeltolódás láthatóvá válhat. Előnye, hogy a mechanikus zár redőnyei által keltett hang és rezgés nem jelentkezik. Mint mondtam, gyors expozíciókat lehet készíteni, de vannak hátrányai is. A gördülő zár effektus az egyik ilyen, és a vaku szinkronizálási ideje kevésbé gyors a kiolvasási korlátozás miatt.

Elektronikus első redőny

Lehetséges a mechanikus és az elektronikus zár kombinációja is. Ezt elektronikus első redőnynek nevezzük. Ahogy a neve is mutatja, az expozíció elektronikusan kezdődik, és a mechanikus második redőnnyel ér véget. Bizonyos értelemben ez egy mechanikus zár az elektronikus zár előnyeivel. Nincs szükség az első redőny bezárására az expozíció előtt, és így nincs az első redőny mozgása miatti rezgés. A teljes mechanikus zárhoz képest kevesebb zaj is keletkezik, és gyorsabb vakuszinkronizálási idők is lehetségesek.  Előfordulhat azonban a kép deformálódása, és sávosodás léphet fel. Ez hatással van a bokeh-re is, amely deformálódik és kevésbé lesz mutatós. Egyes fényképezőgépek már nem rendelkeznek teljes mechanikus zárral. Ezek valódi mechanikus zár helyett elektronikus első redőnyt használnak.

Global Shutter

Az elektronikus zár hátrányai kiküszöbölhetők, ha a teljes érzékelőt egyetlen pillanatban rögzítjük, nem pedig soronként. Ezt nevezzük global shutternek, magyarosan globális zárnak. Ehhez rendkívül nagy sávszélességre van szükség, hogy az összes rögzített digitális információ elférjen, továbbá egy gyors képfeldolgozó processzorra is. A global shutter előnye a gördülő zár effektus teljes hiánya. Emellett a vakus fényképezés szinte minden expozíciós idővel elvégezhető, feltéve, hogy a vaku időtartama elég rövid. Vannak hátrányai is. Sok energiát igényel, ami nagyobb hőtermeléssel jár. Emellett nagy a jelveszteség is. Ezért a dinamikatartomány és az ISO-teljesítmény elmarad más modern érzékelőkhöz képest. Jelenleg a Sony a9 Mark III az egyetlen olyan teljes képkockás fogyasztói fényképezőgép, amely global shutterrel rendelkezik.

A gördülő zár effektus 

A fényképezőgépeknél alkalmazott legtöbb zár típus szenved valamilyen mértékben a gördülő zár effektustól, a global shuttert leszámítva. Az elektronikus zár soronkénti kiolvasása miatt ez a rendszer szenved a leginkább ettől a hatástól. A hatás akkor jelentkezik, ha gyors vízszintes mozgás történik, akár a fényképezőgép, akár a téma által. Amikor az érzékelőt soronként pásztázza, a kamera vagy a téma mozgása az érzékelő pásztázása közben halad előre. Ez a téma vagy a háttérben lévő függőleges vonalak deformációját eredményezi. A gördülő zár hatást nem befolyásolja az expozíciós idő. Nem számít, hogy 1/500 másodpercet vagy 1/32 000 másodpercet használunk. Csak az érzékelő kiolvasási sebessége befolyásolja. Ha az érzékelő kiolvasási ideje 65 ezredmásodperc, ami 1/15 másodperc, akkor a gördülő zár effektus sokkal gyorsabban jelentkezik, mint egy 10 ezredmásodperces (1/100 másodperc) érzékelő kiolvasási időnél.

Konklúzió

A legtöbb esetben nem számít, hogy milyen típusú zárat használunk. Mindegyik teljesíti a feladatot, amelyre tervezték. Ha azonban speciálisabb fotózásra kerül sor, akkor az előnyök és hátrányok fontossá válnak. Ezekben a helyzetekben meg kell nézni, hogy melyik a legjobb választás.

Írta: Háfra Zsolt

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: