Nikon Z9 teszt - A határtalan alkotói szabadság

Igaz, a vetélytársakhoz képest kicsit megkésve dobták piacra a 2021-es esztendő egyik leginkább várt vázát, viszont ár-érték arányban kedvezőbb, mint az EOS R3 vagy a Alpha 1. És ha mindez nem lenne elég, akkor a gyártó korábbi MILC-jeiben tapasztalt összes apróbb hibát kijavították. Sőt, a Z9 az első olyan fényképezőgép ebben a kategóriában, amely teljesen elhagyta a mechanikus zárat...

A Nikon Z9 felépítése

A Z9 alapjául egy erős magnéziumötvözet szolgál, amely teljesen időjárásálló, így ellenáll a szélsőséges hőmérsékleteknek, a páratartalomnak és a pornak, így akár -10 Celsius fok hőmérsékleten is használható. A Nikon szerint masszívabb, mint a D6, miközben 1340 grammos súlyával jóval könnyebb nála. Viszont a kategóriatársak közül mégis magasan a legnehezebb, ugyanis az A1 737 gramm, az R3 pedig 1015 grammot nyom akkumulátorral és kártyával együtt.

Ergonómia szempontjából nálam jelesre vizsgázott a váz, ugyanis kellően mély markolattal rendelkezik, amelynek köszönhetően vízszintesen és függőlegesen is kényelmesen fényképezhet vele még egy nagyobb kézfejjel megáldott fotós is.

A vázon található számtalan gomb és tárcsa funkciója személyre szabható, ez pedig nagyban megnöveli a használat élményét. Az elején, a bajonett mellett bal oldalon az Fn1, Fn2, Fn3 gombra szinte bármilyen funkciót ráprogramozhatunk, míg a váz jobb sarkán található négy pöttyel ellátott gombbal fókuszmódot változtathatunk vagy felvételt indíthatunk. A bal alsó sarokban portréfotózáskor használatos exponálógombot, tárcsát és ISO állító gombot találjuk. A váz hátuljának középpontjában a 2.1 millió pixeles felbontással bíró, 8 cm átmérőjű, kihajtható érintésérzékeny kijelző néz vissza ránk. A rajta megjelenő adatok intuitívak és információban gazdagok, ráadásul nem is lógnak bele a képbe. Ha pedig portré állásba fordítjuk a Z9-et, akkor értelemszerűen az élőkép és az adatok is a megfelelő módon jelennek meg. Az érintésérzékeny panel nem a szokványos Nikonos gondolkodásmód mentén hajtható ki, hanem egy számomra kicsit fura, zsanéros megoldással oldották meg. Ez volt az egyetlen része a váznak, amelynek a használata egyáltalán nem esett kézre. Nem nagyon emlékszem olyan Nikon termékre, amely ne lett volna a végletekig precíz és átgondolt, ennek ellenére az LCD tartószerkezete ebben az esetben kicsit furán hatott nekem. Ráadásul nem is lehet teljesen kiforgatni... A kijelző körül viszont számtalan kezelőszerv van, amelyek szinte tökéletesen készre állnak és minden egyértelmű.

Az EVF az egyik legnagyobb újdonság a vázban, ugyanis az 1.27 cm átlójú és 3.69 millió képponttal rendelkező elektronikus kereső a legfényesebb (3000 nit) a világon. Ráadásul késedelem nélküli, valós idejű képet ad. Továbbá az OLED kijelző színegyensúlya és fényereje is beállítható, utóbbi 16 fokozatban.

A Nikon Z9-es vázat felülről nézve az EVF tetején látható a szokásos vakupapucs (beépített vakut nem tartalmaz). Ettől jobbra található egy kijelző, amely kikapcsolt állapotban is mutatja, hogy mennyi kép/ hány perc videó fér még a kártyára. Bekapcsolva pedig a fotózási módnak megfelelő értékek olvashatók le róla. A be- és kikapcsoló tárcsa, az exponáló gomb, az ISO állításához szükséges gomb, a felvételindító és az expozíció kompenzáció gombja a markolat tetején kapott helyet. Elöl és hátul pedig egy-egy tárcsa helyezkedik el. Az elektronikus keresőtől balra a módválasztó gombok és a sorozatfelvétel állítási lehetősége található, utóbbi kalibrálása kicsit esetlennek tűnt nekem. A kisméretű biztonsági retesz lenyomása után forgatható el a fokozatmentes tárcsa, ami egyáltalán nem esik kézre, ha a váz nincs állványon. Láttam már ennél jobb megoldást is, például amikor menüből érhetők el ezek a funkciók.

Egy méretes és szigetelt ajtócska mögött bújik meg a két kártya slot, amelyek XQD vagy CF Express Type B kártya befogadására alkalmasak. SD foglalatot azért nem kapott a gép, mert a legtöbb funkcióhoz szükséges írási/olvasási sebesség meghaladja a jelenlegi legprofibb SD kártyákét. A teszt során én XQD kártyát használtam, ami a kivételek alkalmával mindig kicsit megakadt a foglaltban - gondolom ez hivatott megakadályozni a véletlen kiesést.

A Nikon Z9 csatlakozói és tápellátása

Profi vázhoz méltón számos csatlakozási lehetőséget biztosít a Nikon Z9, amelyek szemből nézve a váz jobb oldalára kerültek. Legfelül egy RJ-45-ös csatlakozó található a LAN kapcsolatokhoz. A fényképezőgép támogatja az 1000BASE-T szabványt, ennek köszönhetően pedig szinte azonnal továbbíthatjuk is az elkészült képeket egy számítógépre vagy egy FTP szerverre. Ráadásul a Nikon nem is olyan régen adta ki az NX Field távvezérelt fotózási rendszer 1.1.0-s verzióját, amellyel rengeteg hasznos funkció érhető el, igaz, ezt a Z9 egy későbbi firmware frissítés után támogatja majd. Mellette két jack csatlakozót találunk, egy a mikrofonhoz, egy a fülhallgatóhoz lesz jó.

Lejjebb egy teljes méretű HDMI csatlakozó bújik meg, amellyel kontrollmonitorra küldhetők a fotók vagy a videófelvételek. Érdekesség, hogy a Canon EOS R3-on érthetetlen módon csak egy miniHDMI kapott helyet. Alatta egy USB Type C található, amelyen keresztül akár működés közben is tölthetjük a vázat egy USB C kábel segítségével egy olyan powerbankról, amely legalább 3 Amper leadására képes! Erről a portról pedig vezetékes kapcsolat is létesíthető a váz és egy mobiltelefon között.

Természetesen a 21. században már nem elég, ha pusztán fizikális csatlakozási lehetőségeket kínál egy profi váz. A termék beépített Wi-Fi-vel is rendlkezik, amelynek köszönhetően máris FTP szerverre küldhetők a felvételek. Az okostelefonos áruházakból letölthető SnapBridge alkalmazásnak köszönhetően - korlátozottan - a legtöbb paramétert tudjuk állítani. Ezeken túlmenően láthatjuk az élőképet, és használhatjuk távkioldóként is.

A váz energiaellátásáról az EN-EL18d névre keresztelt 3300 mAh-ás, 10.8 V-os és 36Wh-ás lítium-ion akkumulátor gondoskodik. Természetesen a korábbi változatok ( EN-EL18c, EN-EL18b, EN-EL18a és EN-EL18) is kompatibilisek a géppel, viszont azok kisebb kapacitásuk miatt kevesebb kép elkészítésére lesznek alkalmasak egyetlen ciklussal. Töltésre az MH-33 akkumulátortöltő alkalmas, amely a gyári csomag része. Továbbá, kiegészítőként megvásárolható az EH-7P adapter, ezzel az USB-C aljzaton keresztül tölthetjük az akkumulátort a 230V-os hálózatról. Az adapter kompatibilis az EN-EL18d, EN-EL18c és EN-EL18b akkumulátorokkal.

A felsoroltakon kívül még a vázhoz elérhető a Nikon BL-7 elemtartó fedél, a Nikon AN-DC24 fényképezőgépszíj, a Nikon EH-6D AC adapter, a Nikon EP-6A adapter és a Nikon DK-33 gumi szemkagyló.

A Nikon Z9 szenzora

A Nikon palettájának jelenlegi csúcsát képező Z9 egy EXPEED 7 processzort, egy újonnan kifejlesztett CMOS szenzort, és egy 45.7 megapixeles érzékelőt kapott. Ennek a triónak köszönhetően sokkal gyorsabb kiolvasási sebességet értek el, mint korábban bármikor. Puffermérete pedig elég nagy ahhoz, hogy akár 1000 darab JPEG képkockát készítsen, minden várakozás nélkül. Mivel a vázat professzionális felhasználásra készítették, így a Z9 már olyan ligában játszik, ahol a vetélytársak, a Canon EOS R3 és a Sony A1 is.

A három gyártó közül pedig a Nikonban a legkisebb a szenzor és a bajonett közötti hely, ezért található benne egy redőny, amely kikapcsolt állapotban védi a szenzort. Apropó redőny, a Sigma fp-hez hasonlóan a Z9-ben sincs már mechanikus redőny, így egy teljesen elektronikus megoldással helyettesítették azt, tehát a fényképezés hangtalan. Ezen felül nem kell aggódni az expo szám növekedése miatt, mivel nincs benne mozgó alkatrész, így kvázi nem is tud meghibásodni...

Többek között ennek is köszönhető az egészen elképesztő, akár 120 képkocka/másodperces sorozatfelvételi képesség, igaz, így „csak” kisebb méretű JPEG-eket kapunk a Full-Frame-en. Emellett tud még 30 képkocka/mp-es sorozatfelvételt is, teljes felbontású JPEG-ek esetén, illetve a 20 képkocka/másodperc választása esetén már RAW-ot is rögzít. Érdekesség, hogy a Sony A1 képes RAW-képeket rögzíteni 30 képkocka/másodperces sebességgel is.

Sajnos a közepes vagy alacsony felbontású RAW-fájlok választási opcióját kivették a listából, viszont kaptunk egy új 14 bites RAW-formátumot, amely sorozatfelvétel esetén sem okoz gondot a puffernek.

váz: Nikon Z9, objektív: Nikon Z 24-200mm f/4-6.3 VR, záridő: 1/40, rekesz: f/16, ISO: 400, fókusztávolság: 26 mm

A Nikon Z9 képminősége

Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen képminőséget produkál a Z9. Azt kell, hogy mondjam egyáltalán nem okozott csalódást, sőt a szemöldökeim is felkúsztak a magas homlokom tetejére egy-egy szituációban, például az ISO teszt alkalmával.

Lenyűgözött a vázzal készített képek élessége, részletgazdagsága és kiváló tónus/színpontossága, amelyek magasabb ISO tartományon is megmaradnak. A dinamikatartomány pedig egyenesen zseniális, kiváló teljesítményt nyújt gyenge fényviszonyok között is! ISO érzékenysége 64 és 25 600 között állítható, ami lefelé kitolható ISO32-ig, felfelé pedig 102 400-ig bővíthető.